Tárgyalóasztalhoz ültek Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék vezetői pénteken annak a kerekasztal-megbeszélésnek a keretében, amelyet az államfő kezdeményezett két nappal korábban a hetek óta tartó, százezres tüntetéseket kiváltó belpolitikai válság megoldására.
A hírek szerint a nemzeti kerekasztal-megbeszélésen részt vesz az ország három korábbi államfője, Leonyid Kucsma, Leonyid Kravcsuk és Viktor Juscsenko, valamint az ellenzék részéről Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője, Vitalij Klicsko az Ütés (UDAR) párt vezetője, Oleh Tyahnibok a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke, továbbá más politikai pártok, szakszervezetek, a művészeti és tudományos élet, a diákmozgalom képviselői és szakértők.
Mielőtt az ellenzéki vezetők tárgyalni indultak volna, Arszenyij Jacenyuk a kijevi Függetlenség terén a tömeghez szólva közölte, hogy átadják az elnöknek a demonstrálók követeléseit, azután visszatérnek, és tájékoztatják őket a fejleményekről. „A követeléseink mellett tudtára adjuk Janukovicsnak, hogy nem megyünk el, harcolni fogunk a mi közös ukrán győzelmünkig” – hangoztatta a politikus.
A tanácskozást megnyitó beszédében Janukovics elnök felháborodását fejezte ki a Majdan (Függetlenség tere) tüntetői elleni provokációk és a rendvédelmi szervek erőszakos fellépése miatt. Kijelentette, hogy a november 30-i diáktüntetés brutális rohamrendőri szétoszlatásáért a vizsgálat eddigi eredménye szerint „közvetlenül három személy felelős”. Ígértet tett arra, hogy megnevezi az illetőket, amint a nyomozás állása ezt lehetővé teszi.
A leggazdagabb ukrán oligarcha, a donyecki Rinat Ahmetov, akinek vagyonát a Forbes magazin több mint 15 milliárd dollárra becsülte, előzőleg elfogadhatatlannak nevezte erőszak alkalmazását a tüntetőkkel szemben, és az ellenzékkel való tárgyalásokra szólította fel az ukrán elnököt.
Az elnök még a tanácskozás előtt javasolta, hogy részesítsék amnesztiában azokat a tüntetőket, akiket az európai integrációt és hatalomváltást követelő demonstrációkon vettek őrizetbe.
„Az álláspontom az, hogy tovább kell lapoznunk, és amnesztiát kell hirdetnünk” - jelentette ki az államfő Kijevben, egyetemisták képviselőivel találkozva. Kifejtette, azt szeretné, ha minden fogva tartott demonstráló amnesztiában részesülne, köztük azok is, akikkel szemben a bíróság már ítéletet hozott. Hangsúlyozta, hogy kész ezt a javaslatot a kerekasztal-tárgyalások résztvevői elé terjeszteni.
Az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítója szerint egy magas rangú uniós diplomata pénteken Brüsszelben közölte: az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei azt tervezik, hogy rotációs alapon, egymás felváltva Kijevbe látogatnak, hogy figyelemmel kísérjék az ukrajnai helyzetet, és állandó, magas szintű politikai jelenlétet biztosítsanak a politikai válság rendezését célzó párbeszédhez.
A névtelenül nyilatkozó diplomata szerint Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője arra fogja buzdítani a tagországok külügyminisztereit hétfői brüsszeli tanácskozásukon, hogy utazzanak Ukrajnába, és „tegyék ott állandóvá az Európai Unió jelenlétét”. „Ukrajna többször kinyilvánította, hogy szorosabb kapcsolatokat akar az Európai Unióval. Mi is közeledni akarunk Ukrajnához. Ennek a legjobb módja állandó jelenlétünk lenne Ukrajnában annak érdekében, hogy párbeszédet folytathassunk” – fejtette ki.
Legutóbb szerdára virradóra a belügyi egységek megkísérelték pajzsokkal kiszorítani a tüntetőket a kijevi Függetlenség teréről, épp akkor, amikor az EU külügyi főképviselője az ukrán fővárosban tartózkodott. Moszkva a közelmúltban több ízben is nemtetszését fejezte ki, amiért szerinte az Európai Unió beavatkozik Ukrajna belügyeibe.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Az ukrán ügyészség adatai szerint 2022-ben 9 ezer, 2023-ban 24 ezer, 2024-ben novemberig már 72 ezer esetről tudnak a hatóságok.
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Olaf Scholz német kancellár megakadályozta egy Ukrajna számára szánt, további 3 milliárd eurós fegyversegély-csomagra vonatkozó javaslat elfogadását.
Egyre durvább eszközöket választ Kijev.
Moszkva élesen reagált Donald Trump Grönlandra és Kanadára vonatkozó igényeire.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
